A felkelő nap háza sztorija

Negyvenhat éve annak, hogy egyetlen nap alatt rögzítette minden idők egyik legnépszerűbb rockballadáját, a The House Of The Rising Sunt a Stargarden június 4-i húzóneve, az Eric Burdon vezette Animals. Persze nem ők voltak az elsők, akik eljátszották, miként nem is az utolsók, de kétségkívül az ő előadásuk lett az etalon. A jellegzetes gitármenet minden kezdő rockzenész kötelező darabja, olyannyira elterjedt és kézre álló, hogy a jobb hangszerboltokban manapság már csak fővesztés terhe mellett lehet megszólaltatni.

alt

Bár a nagyközönség elsőként Bob Dylan 1962-es debütáló nagylemezén figyelt fel a dalra (erről később részletesebben), a New Orleans-i nyomorról, bordélyról és kilátástalanságot szóló balladát elsőként két Appalach-hegységbeli countryzenész, Clarence Ashley és Gwen Foster énekelte-játszotta bakelitre, még 1933-ban. Nem túl nagy sikerrel. Olyannyira, hogy A felkelő nap háza - sok száz másik, dalnokról dalnokra vándorló, formálódó dalhoz hasonlóan - vélhetően a feledés homályába veszett volna, ha a korszak talán legfontosabb folklórgyűjtője, az Amerikai Kongresszusi Könyvtár megbízásából szalagos magnójával a vidéket járó Alan Lomax rá nem csodálkozik a Kentucky állambeli Middlesborough-ban. 1937 szeptemberében itt énekelte a mikrofonjába a tizenhat éves bányászlány, Georgia Turner, olyan erővel és meggyőződéssel, hogy Lomax a dalt részletesen Lomax zenetörténeti jelentőségű könyvében, az Our Singing Country-ban.

A The House Of The Rising Sunt ezt követően a folk és bluesénekesek sorra vették fel repertoárjukra, többek között Woody Guthrie, Josh White, Lead Belly és Joan Baez is lemezre énekelte. A nagyközönség azonban az utóbbival romantikus kapcsolatba keveredő Bob Dylan 1962-es bemutatkozó albumán figyelt fel rá. Aki ekkoriban vált a főként Greenwich Village kávéházaiból elinduló amerikai folkrevival vezető alakjává, egyben a hatvanas évek elején eszmélő fiatal generáció első számú szószólójává.

Dylan Greenwich Village egész folk-kultúráját, az öltözködést, a beszédmódot, a szófordulatokat és a gesztusokat is ügyesen hasznosította, zseniálisan tudta dalba önteni mindazt, ami korosztályát akkoriban foglalkoztatta. Érezte, mi van a levegőben és közben nem is tagadta, hogy szívesen merített mások repertoárjából. Amikor John Hammond, a Columbia producere megkérdezte tőle, hogy mit szeretne debütáló albumára felvenni, mondta, van vagy húsz dala, részben írta, részben találta, részben lopta őket. Ahogy a pályatárs Dave van Ronk emlékezett vissza egyik interjújában: „Bob olyan volt, mint a szivacs, mindent magába szívott, ami csak elébe került. A felkelő nap háza feldolgozásomat is átvette. Amikor a lemezét csinálta, kérdezte, nem baj, ha eljátssza a verziómat. Mondtam, neki, nemsokára én is készített lemezt, szeretném felvenni rá. De ő csak erősködött, én meg újra mondtam, hogy kell a szám, mire bevallotta, hogy ő valójában már felvette, és a Columbia ragaszkodik hozzá. Hónapokig nem álltunk szóba egymással. Sosem kért érte bocsánatot.”

Eric Burdon mégsem e folkkörökben hamar népszerűvé váló Dylan-féle verzióra kapta fel a fejét. Egyik retrospektív interjújában bizonyos John Handle-ra hivatkozott, akitől egy füstős newcastle-i klubban hallotta először a dalt. Ami annyira megtetszett neki, hogy amikor 1964 elején az Animals közös szigetországi turnéra indult a rock and roll ikon Chuck Berry-vel, kicsit átírva, átharmonizálva felvette azt a zenekar repertoárjába. S mivel a közönség mindenhol hatalmas lelkesedéssel fogadta, mi több, visszakövetelte a számot, producerük, Micky Most megszimalta benne a lehetőséget, a turné szünetében beterelte Burdonéket az egyik londoni stúdióba.

1964. május 18-a volt az a nevezetes nap, amikor lemezre került a Hilton Valentine emlékezetes a-moll arpeggio-val induló The House Of The Rising Sun, amely aztán nemcsak az év, hanem az évtized egyik legnagyobb rockslágere lett, az Atlanti-óceán mindként partján hónapokig vezetve az eladási listákat. (Az Egyesült Államban a Beatles után az Animals volt az első olyan brit együttes, amely ezzel number one-t ért el.) S Micky Mostnak még azt is sikerült elérnie, hogy négy és fél perces szám Angliában teljes egészében rákerülhessen a kislemezre (miközben a standard sláger általában három perc).

A sors fintora, hogy A felkelő nap házát Bob Dylan hiába vette évekkel korábban lemezre, az Animals-változat kirobbanó sikerét követően kénytelen-kelletlen levette a repertoárjáról, mivel a többség azt hitte, ő plagizál. Ráadásul Dylan szerette is Burdonék változatát, miként egyik interjújában elmesélte: amikor az autórádiójában először meghallotta, annyira megfogta, hogy az ülésen ugrált közben.

A közhangulat változására oly érzékeny és azt általában remekül kihasználó Dylan ezt hallva tudta, hogy váltani kell. Rockot kell játszani. S 1965. júniusában a New Port Folk Fesztiválon úgy döntött, a Paul Butterfield Blues Banddel a háta mögött bedugja a gitárját az erősítőbe. Amikor fekete bőrdzsekiben, fekete napszemüvegben belekezdett a Maggie's Farm című számba, általános volt a ledöbbenés, a következő dal alatt pedig kitört a botrány. A nézőtéren és a színfalak mögött egyaránt. 

Az ott összegyűlt folkrajongók tízezrei akkor még nem tudták, hogy milyen történelmi pillanatnak lehettek szem- és fültanú. Két év leforgása alatt minden valamire való folkzenész elektromos hangszereken játszott a lemezein és a koncertjein. Még azok egy része is, akik Newport alatt és után Dylant oly harsányan és látványosan „leárulózták”. Az pedig már a sors végtelen szeszélye, hogy Dylannek harminchét (!) évet kellett várnia a „revánsra”, hogy 2002 augusztusában ismét tapsvihar kíséretében hagyhassa el a Newport Folk Fesztivált.

S az egészet az a The House Of The Rising Sun indította el, amelyet negyvenhat éve egyetlen nap alatt rögzített az Animals, s amely nemcsak a zenetörténet egyik legnépszerűbb rockballadája lett, hanem egyben a folk-rock megteremtője.

Bookmark and Share

A weboldal megjelenítésével és működésével kapcsolatos kérdéseivel, problémáival forduljon az oldalakat karbantartó webmester-hez.
 shs webdesign www.erelversoft.hu custoMMade by eReLverSoft 2016