Munir Bashir - Ötezer év, öt húron

Munir Bashir, az arab világ egyik legkiemelkedőbb udművésze munkásságát az új arab lantirodalom megteremtésének szentelte. Az Arab Zenei Liga elnöke, az UNESCO Nemzetközi Zenei Tanácsának tiszteletbeli tagja, Bartók Béla-díjas, Liszt-díjas, megkapta a francia és a spanyol lovagrendet, ezenkívül a világ számos egyetemének díszdoktora. Az első nem német származású művész, aki Bach házában játszhatott. S akiről 1978-ban az egyik japán koncertje után a kritikusok tömören csak azt írták: művészetével bebizonyosodott, hogy az araboknál nem csak olaj van. Az idén hatvanöt éves Munir Bashir - kisebbik fiával és egyben tanítványával, valamint Horváth Kornéllal - legutóbb a III. World Music Fesztiválon adott koncertet Budapesten.

  • Először 1965-ben - az Egyetemi Színpadon - lépett fel hazánkban. Azóta rendszeresen visszatérő vendég.

Nem tudom, pontosan hányszor jártam itt, de legalább tizenöt koncertet adtam eddig Budapesten. Magyarország a második hazám, hiszen a feleségem magyar, két fiam itt született és él, s szeretem az országot. Budapesten kívül részben Bagdadban, részben Ammanban élek. Amúgy havonta háromszor-négyszer utazom, úgyhogy gyakorlatilag az egész Föld a hazám.

  • Miért az udot választotta annak idején?

Az ud választott engem, nem én őt. Ez a hangszer családi hagyomány nálunk, édesapám szintén udművész és készítő volt. A műhelyben hangszerek között nőttem fel. Az ud amúgy babiloni hangszer, s tulajdonképpen az európai lant őse. Mai formáját ezer éve nyerte el. Időközben elterjedt előbb a Közel-Keleten, majd Európában (ahol lantnak hívják), Indiában (szarud), Kínában (pipa) és Japánban (bioa). Természetesen formája mindig alkalmazkodott a helyi hagyományokhoz. Európában például „érintőket" tettek rá, hogy az itteni zenére jellemző temperált hangok szólaljanak meg rajta.

  • Az indiai zenére jellemző mester-tanítvány kapcsolat mennyire van jelen az arab zenében?

Egészen addig létezett, amíg a század elején az arab országokat, köztük hazámat, Irakot meg nem szállták az angolok, akik európai iskolai rendszert, módszereket és kottákat hoztak magukkal, s mindent, ami arab volt, másodrendűvé nyilvánítottak Az elmúlt néhány évtizedben viszont kezdenek ismét felelevenedni a régi hagyományok. Több mint harminc éve fáradozom azon, hogy az arab hangszerek ismét megkapják az őket megillető rangot. S ennek a munkának már kezd beérni a gyümölcse. Az arab országokban több száz udiskola alakult, ahol arab klasszikus zenét tanítanak, arab hangszereken. Sőt, Európában is egyre többen érdeklődnek iránta. Ezenkívül több európai műhelyben készítenek arab hangszereket.

  • Művészete meglehetősen széles skálán mozog: nem véletlenül mondták magára, hogy a legtradicionálisabb, de a legkevésbé konvencionális arab művész.

Kompozícióimban az ősi gyökerekhez nyúlok vissza, s mindezt ötvözöm a saját kultúrámmal és zenei világommal. Ugyanakkor az arab zene legfontosabb jellegzetessége az improvizáció. Nemcsak a zenében, de az irodalomban is. Egy költő több órán keresztül képes rögtönözve verset mondani, anélkül hogy azt leírta vagy megjegyezte volna. Az arab improvizációs zenének egyik fajtája a meditációs zene, melynek hiteles előadásához ismerni kell a világ vallásait is. Nagyon sok koncertet adtam már templomokban és szent helyeken, és ilyenkor végtelen energiával töltődöm fel. S az ott meglévő légkörben valóban emberi kapcsolat jöhet létre a közönség és köztem.

  • Időnként magyar zenei motívum is felfedezhető a játékában.

Ez azért van, mert sokat éltem itt, szeretem a magyar zenét, s az improvizációk során mindez óhatatlanul előjön belőlem.

  • Úgy tudom, a maga zenéjét gyógyításra is használják.

Igen, főleg Amerikában. Orvosok, pszichológusok mondták először, hogy a koncert alatt valami különleges, megmagyarázhatatlan érzés támadt bennük Az egyik Los Angeles-i klinika igazgatónője azóta -  minthogy a vietnami háborúból sokkos állapotban hazatért fiát sikerült vele kezelnie - rendszeresen alkalmazza a zenémet gyógyászati célokra. Kubában is van egy orvos, aki a szívműtétekhez a zenémet használja. Mindez nem áll távol az arab kultúrától, hiszen régen az arab orvosok is alkalmazták a zeneterápiát, mely bizonyítottan igen jó hatással van az ember idegrendszerére. Van azonban egy új tervem: az anyaméhben lévő gyerekeket próbálom „táplálni" a zenémmel. Tudományosan bebizonyított tény, hogy zenére jobban nő a fa, például jobban tejel a tehén. A kísérletet mindenesetre elkezdtük, több leendő kismama kapott „lantzenekezelést”, eredményekről azonban még túl korai lenne beszélni.

A weboldal megjelenítésével és működésével kapcsolatos kérdéseivel, problémáival forduljon az oldalakat karbantartó webmester-hez.
 shs webdesign www.erelversoft.hu custoMMade by eReLverSoft 2016