| Makám: Café Babel (1997) |
|
|
A gitáros-zeneszerző Krulik Zoltán vezette, kezdetben hangszeres kamarazenét játszó csoport 1984-ben azzal a céllal alakult, hogy megpróbálja szintetizálni az európai zene, a különféle etnikumú folklór, a modern jazz és az avantgárd kortárs (repetitív) zene elemeit. Első kísérletező korszakában a Makám a leginkább az utóbbihoz állt közelebb, és az első évtizedet mindössze „másfél” LP (Makám és Kolinda: Szélcsend után, 1984, Makám: Közelítések, 1987) dokumentálja. A kilencvenes évek derekán aztán az időközben átalakult együttes - a korábbi értékek megőrzésén túl - erőteljesen elmozdult a szabad zene felé. Nem kis mértékben a kezdetben állandó vendégként, majd teljes jogú tagként játszó Grencsó István jelenlétének köszönhetően. Ennek a folyamatnak volt az első kézzel fogható CD-termése az 1994-es Divertimento, de az első igazán karakteres produkciója a három évvel későbbi Café Babel. Grencsó improvizatív habitusa megtermékenyítően hatott Krulik kötöttebb kompozícióira, így a kultúrák és a hozzáállás folytonos érintkezéséből, egymásnak feszüléséből és keveredéséből az 1997-es év talán eddigi legizgalmasabb improvizatív zenei lemeze jött létre. Az ígéretes irányt azonban Krulikék később nem folytatták, inkább újabb váltás jött: a Makam felfedezte magának a magyar népzene archaikus formáit és a dalt, mint műfajt. Következő albumai (Skanzen, 1999, 9 colinda, 2001, Szindbád, 2002, Anzix, 2003, Almanach, 2004) tökéletesen illeszkedett ebbe a sorba, ahol különböző korok és tájak (nép)dalai köré vont finom, jazzes, etnós zenei szövetet Krulik. „A komponálás számomra mindig is játék volt - akár hangszer inspirálta, akár valamilyen kombináció. Előfordulhat az is, hogy egy matematikai ötletet bontok ki.” - Krulik Zoltán, 1998 ---------------------- Kapcsolódó anyagok: Részleteiben szerethető (a Makám Skanzen című lemezéről) >> - cikk, 1999. december |

Kiadó: